A Q10 koenzim felszívódása, hasznosulása, valamint hatása a szív és az érrendszere

A Q10 koenzim felszívódása, hasznosulása, valamint hatása a szív és az érrendszere

2020. 11. 19.

A Q10 koenzim felszívódása nem is olyan egyszerű! Ahhoz, hogy hatékony és eredménye legyen a szájon át történő gyógyszerbevitel, egy gyógyszernek, egy étrend-kiegészítőnek vagy bármilyen növényi gyógymódnak fel kell szívódnia, és elérhetővé kell válnia a testünk számára a megfelelő sejtekben és szövetekben történő felhasználáshoz.

Példának okáért a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a szájon át bejutatott Q10 ubikinonnak (azaz a teljesen oxidált Q10 molekulának) fel kell szívódnia a vékonybélben, majd a nyirokrendszer által el kell jutnia a vérbe. A tüdőből érkező friss-, oxigénben gazdag vér a bal pitvarba jut, majd az egész testen keresztül az összes sejtbe és szövetbe pumpálja azt. Így a Q10 eljut a szívbe, az agyba és a többi létfontosságú szervbe.

Melyik Q10 a legjobb?

Az igazság az,  hogy a Q10 egy meglehetősen nagy molekula. A Q10-et kristályos formában gyártják, azonban ezek a Q10 kristályok nem képesek felszívódni a vékonybélben. Magában a testben a Q10-nek egyetlen molekulaként kell megjelnnie, nem pedig egy összetett kristályos formában. Ezért tehát étrendkiegészítő-, vagy gyógyszerkészítmények előállításakor a termék gyártójának le kell bontania a Q10 kristályokat egyetlen molekulára, hiszen a Q10 bélben történő felszívódása molekuláris szinten megy végbe.

 A hatékony és hatásos Q10 készítmény gyártójeának fel kell oldania az egyes Q10 molekulákat valamilyen olajoldatban, és az egyes Q10 molekulákat kapszulákba kell zárniuk, amelyek védelmet nyújtanak a fény káros hatásaival szemben.  Ami nagyon fontos, hogy a Q10 molekulák ne kristályosodjanak újra a kapszula belsejében.  Azonban az újrakristályosodás megakadályozását szolgáló megfelelő stabilizáló molekula nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a Q10 pont ezt tegye.

Ennek megelőzésére érdemes megpróbálni a Q10-et valamilyen oldott vegyület formályában előállítani a szilárd halmazállapotú kapszulázás helyett. Ez azonban annyira bonyolult és drága eljárás, hogy az étrendkiegészítő gyártók ilyesmire jellemzően nem tudnak és nem is akarnak energiát áldozni.

 A Q10 készítmények egyes gyártói magas és kiváló felszivódású vagy kifejlesztett felszivódású keszitménnyekként jellemzik termékük abszorbeálásának hatékonyságát. Ha egy forgalmazó azt állítja, hogy a termék 100% -ban felszívódó, akkor a vásárlónak nagyon óvatosnak kell lennie!  Nincs ugyanis olyan Q10 termék, amely 100% -ban felszívódna. A “jobb” vagy “fokozott” felszívódás állításai gyanúsak is lehetnek és ez különösen akkor igaz, ha a „fokozott” jelzőt egy száraz por állagú Q10 termékhez használják. Ilyesmit igazából csak a lipid állapotú termékekre lenne célszerű írni.

Dr. William Judy egyik tanulmányában azt állitja, hogy a Q10-et egy úgynevezett un. „megkönnyitett passzív diffúzió” nevű folyamat dolgozza fel a szervezetben. Kifejtette, hogy a „passzív” azt jelenti, hogy a folyamat nem igényel semmiféle aktív energiát az abszorpció végrehajtásához, és hogy a „megkönnyített” azt jelenti, hogy lipidhordozó molekuláknak kell jelen lenniük a Q10 molekulák abszorpciós folyamaton keresztüli „hordozásához”.

A Q10 koenzim maximális felszívódás általában 5-8 órával a lenyelés után következik be. A hatóanyag felezési ideje a testben körülbelül 33 óra. A felszívódástól eltérően a biohasznosulás a Q10 felhalmozódása (tárolása) a vérben. A biohasznosulást egy meghatározott napi adag 7, 14, 21 és 30.-dik  napján mérjük. Ha a Q10 nem szívódik fel, akkor nyilvánvalóan semmi nem halmozódik fel a vérben, és semmi nem áll rendelkezésre a sejtfelvételhez. Másképp fogalmazva, a hatékony abszorpció bizonyosan biohasznosuláshoz vezet.

Dr. Judy SIBR Kutatóintézetének kutatói azt látták, hogy a Q10 abszorpciója 0,2 és 2,2 ug / ml között mozog. Vagyis azt tapasztalták, hogy a Q10-pótlás ilyen mennyiséggel növeli a plazma Q10-koncentrációját. A kutatók 30 napos biológiai hozzáférhetőségét 1,3 és 4,2 ug / ml között találták.

A Q10 koenzim koncentrációja a vérplazmában és a szérumban a következő tényezőktől függően jelentősen változik:

  • Az életkor előrehaladtával (40 év felett) alacsonyabb a Q10 bioszintézis.
  • Táplálkozási szokások  (vöröshúsok, halak és bizonyos zöldségek taralmaznak sok Q10-et)
  • Betegségállapotok (csökkent Q10-koncentráció figyelhető meg daganatos betegségben, cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvedőknél.)
  • Fizikai erőnlét ( különösen megerőltető állóképességű gyakorlatok. )
  • Gyógyszeres kezelés (a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekről kimutatták, hogy csökkentik a Q10 bioszintézisét.)

Alapvetően egy jól felépített Q10 kúra kapcsán a következők figyelhetők meg: A felnőttek kiindulási Q10-szintje 0,43 és 1,53 milligramm / liter között mozog. Egy Q10 kúra után – az adagolástól és az adagolás időzítésétől függően (étkezéssel vagy anélkül, naponta egyszer vagy kétszer) egy jól felszívódó Q10-es táplálék-kiegészítő a vér Q10 szintjét meg kell hogy emelje egy teljes milligrammal; akár még többel is. Ez persze egyénenként és helyzetenként változó lehet.

Dr. Judy összefoglalása

Mit tanultak Dr. Judy és a SIBR Kutatóintézet tudósa az elmúlt évek során?

  • Nem minden Q10 terméktípus szívódik fel egyformán jól.
  • A kristályos Q10 termékek rosszul szívódnak fel.
  • A könnyebb lipidhordozóval ellátott kristálymentes termékek szívódnak  fel a legjobban.
  • Az emberi test nem képes felszívni egy kristályt.
  • Csak a tiszta Q10 molekula képes felszívódni.
  • Valamilyen speciális hőkezelés nélkül a kristályos Q10 nagyon kevés része oldódik fel testhőmérsékleten egy lipidben.
  • Könnyítő lipid nélküli a Q10 molekulák nagyon rosszul szívódnak fel.
  • Mindig fennáll a veszélye annak, hogy a Q10 termék - különösen az ubikinol termékek  - újra kikristályosodnak a kapszulák belsejében.

A Q10 koenzim hatását a szív és érrendszeri megbetegedéskre már számos tudományos kutatás vizsgálta világszert. Ezek rendszerint a következő eredményekre jutottak a Q10-zel kapcsolatban:

  • Kevesebb a súlyos és káros kardiovaszkuláris rendellenességek száma
  • Kevesebb kardiovaszkuláris megbetegetés miatti halálozás
  • Kevesebb az összes haláleset
  • Kisebb a kórházi tartózkodás előfordulása szívelégtelenség esetén